2015. december 16., szerda

Levendulás keksz - Levander cookies

Megint egy recept. Úgy tűnhet, mintha konyhatündér lennék, pedig dehogy. Nem emlékszem biztosan, mi volt a kiváltó ok a levendulás sütire tavaly, hacsak az nem, hogy kaptam három csokor szárított levendulát. Rövid keresés után megtaláltam életem legkönnyebb sütireceptjét, ami ráadásul garantált elismerést vált ki a környezetből.Könnyedén át lehet alakítani áfonyás vagy csokis sütire is, ami korántsem olyan egzotikus mint a levendulás, de ugyanolyan gyorsan elkészül (és elfogy).

A recept:

  • 1 evőkanál szárított levendulavirág
  • 100 g puha vaj
  • 50 g porcukor 
  • 1 csomag vaníliás cukor 
  • 150 g finomliszt
  • 1 teáskanál sütőpor
  1. Egy nagyobb tálban kikeverjük a cukrot a puha vajjal, majd hozzáadjuk a többi alkotórészt. Ha végképp nem akar összeállni, kevés tejet adunk hozzá.
  2. A tésztából kis golyókat formálunk, amit a sütőlapon kézzel kilapítunk. A golyó csak azért kell, hogy kb. egyforma körök legyenek. Kb. 5 cm átmérőjű és 5-6 mm magas korongokat csináltam. Egy adagból 20 db keksz lett.
  3. A sütőt előmelegítjük 150 fokra, 20 perc alatt készre sütjük.
Áfonyás:
Levendula helyett egy marák aszalt áfonya aprítva és némi citromlé. Az áfonya is gyógynövény :)

Csokis:
Micsoda meglepetés, ebbe egy marék aprított csoki kell. A kicsit kiöregedett bonbon-csokik elhasználására kiváló, mert senki nem kéri számon, hogy elég szépen olvadt-e meg.

És a legfontosabb, ha nem azonnali fogyasztásra van, akko jól el kell dugni, különben könnyen lehet, hogy csak a hűlt helyét talljuk, amikor be kellene vinni a céges bulira.

 

2015. december 12., szombat

Szörnyecskék

Van olyan, hogy gyanútlanul kószálok a neten, nézelődök, klikkelgetek, és hirtelen elém toppan egy ötlet. Így jártam a szörnyecskékkel is, a pinteresten találtam őket, onnan nyomon követtem őket a gazdájukig, és egy perc alatt előkaptam a gyurma-készletet.
Az eredeti persze sokkal szebb meg jobb. Itt találod meg őket: beastlies.com. A gazdájuk Leslie Levings, aki gyönyörű fotókat is készít róluk, így nem csak szörnyecskékre inspirál, hanem fényképezésre is.
Most csak a kicsikről, a nünnükékről van képem, de készült pár nagyobb is, ők a petymegek. Így, társaságban mutatnak igazán jól. És nagyon-nagyon élvezetes csinálni őket.

(Ittk érek elnézést, hogy nem bírom szépen egymás mellé feltölteni a képeket)








English: I love to surf the internet and I am especially grateful for pinterest. Sometimes I just tumble on an inspiration. In this case I simply had to get out my polymer clay set and start playing.
Of course the originals are a lot nicer. They can be found on beastlies.com and their mother is Leslie Levings. She takes beautiful pictures of her creations - I try her photo ideas as well.

2015. december 10., csütörtök

Írás csak úgy

Ősz óta járunk a lányommal kreatív írásra. Ő író szeretne lenni, alig várta a 14 éves korhatárt, hogy mehessen, engem meg csak érdekelt, hogy milyen. Ez az írás ott született, kb. 15 perc alatt, a feladat a "senki sem tehet róla" volt.

Egy vihar margójára.


A meztelen igazság az, hogy senki nem tehetett róla. Mondd meg a szélnek, hogy ne fújjon.
XY unokaöccsének a nagybátyja nem tehetett róla, hogy pont ő nyerte meg a közbeszerzést az állami ünnepségre. A főrendező cég nem tehetett róla, hogy pont most az egyszer minden időre kész lett.
A tűzszerészek nem tehettek róla, ők katonák, ha azt mondják, lőjj, lőnek, tüzijátékot is, akkor is, ha villámokat szór az ég.
A többszázezer ember nem tehetett róla, egy éve ezt várja a gyerek, naná hogy kimegyünk, meg a dédi is, legfeljebb viszünk neki sámlit, újabban fájós a lába. Ilyen a nép.
A belügyminiszter nem tehetett róla, ő Ibizán nyaralt a családjával; elvégre mi történne az alkotmány és az új kenyér ünnepén, hacsak nem kel életre a Szent Jobb.
István király meg végképp nem tehet róla, elvégre ő több mint ezer éve halott, ennyire előrelátó még ő sem lehetett.
Végső soron a meteorológus tehetett az egészről, ő volt az, aki a legkisebb jogán bennmaradt ügyeletben, miközben az összes főnök elment légiparádézni meg tüzijátékot nézni, ő bámulta a radart, meg számolt ezerrel, hűha, itt vihar lesz, nem kicsi, írok egy emailt a főnöknek, hátha ő, mert tojáshéjjal a seggemen mégsem állíthatom le az augusztus 20-i tüzijátékot, csak azért, mert jön a szupercella és pont a himnusz első taktusaira fog lecsapni a pokol.
Így lett százezer embernek beszédtémája hetekre.
A hangfalak, amiket a Dunába sodort a szél, a kishajó ami a hídpillérnek ütközött és a négytagú család akik a kidőlt platán alatt álltak, pedig felkerültek a veszteséglistára.