Óriáskerék

Kétszer voltam a Budapest eye-on, nyáron nappal, karácsony előtt pedig sötétben. Mindkét alkalommal rengeteg kép készült. Szép a város felülről, ez magától értetődő, a fotókból mégis azok tetszenek, amik magáról a kerékől készültek.

 A képeken azért látszik, hogy nem profi a fotós. A fényképezőgép-beállítások esetlegesek, a lenti képek állványért kiáltanak. És az a lassan szitáló eső, ami a lenti képek csillogó kövezetét is biztosította, gondoskodott arról, hogy a kabinból kszült képeim mind pöttyösek legyenek. Erről jut eszembe, a nappali fotózásnál meg az üveg karcossága keserítette meg az életemet.

karkötő - Peyote 1.

Gyöngyözésből a peyote technikát szeretem legjobban. Elég mechanikus munka, ha egyszer ráállt az ember szeme és keze, automatikusan meg, közben kalandozhat a gondolat. Az egész műhely elfér egy tálcán, amit ha nem használok, becsúsztatok egy fiókba. A végeredmény pedig nagyon klassz, ahogy ez a lila karkötő is mutatja (bár a lányomnak pont a színe nem tetszett).

Akkor hol a buktató? Mert nyilván van. Hát ott, hogy ez a gyöngy japán, és aranyárban mérik. Na jó, kicsit azért olcsóbb, de csak azért nem raknak mellé fegyveres őrt, mert viszonylag kiépületlen a gyöngyök feketepiaca. Egész konkrétan egy 5 g-os csomag 500 Ft körül van. Ebbe kb. 3 csomagnyi mehetett bele. Ebben ugye 5 szín van, plusz a csat 3 féle alkatrésze. Tehát nem a szegények sportja ez sem.

A gyöngy neve Mikuyi delica, 11/0. A számot ne kérdezd, valami olyasmi, hogy egy centin/araszon/ölön hány szem fér el. Mindenesetre minél nagyobb az első szám, annál kisebb a gyöngy mérete. Annál szebb lesz a minta, annál lassabb megcsinálni, és annál jobban gúvad a szem munka közben.

A csat megoldását külön lefotóztam, mert sokat küszködtem vele. Az útmutatók ugyanis legfeljebb a mintát mutatják meg, azt, hogy hogyan kerül fel a csuklóra, már nem. Elég szép  lezáró elemet találtam, a felfűzés módja nem igazán tetszik, de annyira nem rossz, hogy lefejtsem és újrakezdjem. Kapocsnak mágneszárat választottam, mert csuklón fél kézzel delfinkapcsot pöckölgetni enyhén szólva szívás. Nem állítom, hogy ez lesz a végleges megoldásom csatra.

Csokibonbon 2. a gyakorlati rész

Szubjektív élményeim csokikészítés közben...

Alapanyagok

A legjobbakat! Annyi munkát beleölsz, nehogy már amiatt ne sikerüljön, hogy sajnáltad a pénzt a hozzávalókhoz. Részletesebben:
- A Hulala nem tejszín csak ugyanakkora dobozban van. Növényi alapanyagból készül, találóbb név lenne az "Ajajaj".
- A főzőtejszín krumplipürébe megteszi, de a csokoládéba vékonyka. A főzőtejszínben 20% a zsírtartalom, a habtejszínben minimum 30%. Ez utóbbi kell neked.
- Állítólag a jó táblás csokiból is jó bonbonokat lehet készíteni. Én jobban szeretem a célra árult csokipöttyöket. Nem olcsó, 100g kb 400 Ft, viszont a minőség megfelelő. Ha már próbáltál december vége felé "tejbevonómassza-csokimikulást" felhasználni tortabevonáshoz, akkor tudod, hogy mekkora a különbség. 

Szilikon vagy polikarbonát?

Nekem egyértelműen szilikon. Miért? Mert először nem a csokiba szerettem bele, hanem a formába. Amikor már ezres alatt lehetett kapni, vettem hármat, aminek legjobban tetszett a mintája. Először nem is csoki készült bele, hanem birsalmasajt. Másodszorra jégkocka. Csak utána kezdem el olvasgatni, hogy hogyan is készül a csoki egyáltalán.

töltetlen vagy töltött?

Egyértelműen a töltött. Abban van kihívás, és tér a kisérletezésre. Az egyedi táblás csokik, mindenfélével megszórva, meg villáskulcs formájú csokik poénosak, de sose vonzottak.

ét, tej, vagy fehér?

Nekem az étcsoki! Azért ennek is van egy felső határa, a kedvencs csokilelőhelyemen az étcsokijuk étebb, mint korábban; így ehetetlenül keserű, mindenképp hígítani kell. Én némi tejcsokit tettem bele, bár biztos nem ez a professzionális módszer.
A családom viszont a fehércsokis bonbonokra bukik igazán. Én azt nemszeretem, mert túl kevés benne a csoki. (Ha nem tévedek, a fehér csoki tulajdonképp leginkább kakaóvaj.)

Melegítés?

Vízfürdő. Gáztűzhelyen nem tudom hogyan lehet kivitelezni, villanyon - pláne kerámialapon ideális. Egy fazékba teszem a vizet, erre a kisebb lábast, ami nem ér bele a vízbe. A forró víz melege olvasztja fel a csokit, igen kíméletesen. Ha túl meleg, elhúzom oldalra, ha kezd megdermedni, újra melegítem egy picit. türelmesen kevergetem, amíg felolvad. Állítólag mikróban is lehet, nem próbáltam. Nekem elég, amikor a vaj felrobban olvasztás közben, nincs kedvem csoki után takarítani a mikrót.
A fehér csoki még így is nagyon folyós lesz, lassan dermed, nehéz vele kikenni a formát. De megéri, van, ami csak  ebből jó.

a csoki és az idő

Legutóbb tavalyi, de még nem lejárt csokival kezdtem dolgozni, a fehér totál betúrósodott, de az ét is nagyon nehézkesen olvadt. Az ét töltelékbe jó, a fehér max. muffinba. Illetve a család mindegyiket szívesen megsemmisíti :)

Egyéb kellékek

Szilikonformák. Vannak cirádásak, de az egyszerű formák váltak be - könnyebbt őket kikenni. A szív és a lóhre a legbarátságosabb ilyen szempontból.
Kicsi lábos, jó sok. Egy az étnek, egy a fehérnek. Egy a tölteléknek, meg még egy a másik tölteléknek. (Ha egyszer nekilátok, egyszerre többfélét csinálok.)
Nagyobb lábas a vízfürdőnek. Persze, lába egyiknek sincs, de a lábas mégiscsak kisebb, mint a fazék, nem?
Kicsi tálcák, szintén jó sok. A kedvencemre pont ráfér a szilikonforma. Így könnyebb mozgatni, és ha félremegy a csoki, akkor a tálcára csöpög.
Kanál, rengeteg. A csokik keverséhez legjobban a normál fém leveseskanalat szeretem. Próbáltam én fakanállal, meg szilikonnal, meg mindenfélével, de ez vált be. Kiskanál pedig a töltéshez, a felesleges csoki kikanalazásához, ha úgy csinálom a bonbon héját, hogy a formát kikenem, akkor szintén a kiskanál vált be az ecset helyett. Sőt, a szilikonforma felületéről a felesleges csokit is kanállal tudom a legjobban lehúzni, jobban, mint a kaparókártyákkal.
Mosogatógép. Kell magyarázni? 
 

Csokibonbon

Áginak dedikálva, mert épp a csokikészítés lelki világáról méleztünk, amikor kitalálta, hogy írhatnék blogot. Ő az oka mindennek :)

Ha konyhában készül és én csinálom, akkor: csokibonbon!
Ez persze nem igaz, mert mást is csinálok szívesen, ha édes, meg még mindenféle mást is ha kaja kell a családnak, és már unják az édeset.
De a leghálásabb a csokibonbon, mert annak minden alkotórésze egyenként is finom, úgyhogy amit elrontottam, az is finom és elfogy. Ellentétben mondjuk a rántott hússal.

Persze nem magamtól vagyok okos. A kedvenc oldalam, ahonnan szinte az összes tudást szereztem: www.pralineparadicsom.hu Minden kezdőnek alapirodalom!
Ehhez képest én világ életemben barkács szinten fogom űzni az édességkészítést.
A másik fontos linkem a csokik forrása: www.desszertmester.hu

A mostani adagot a fiam kérésére csináltam, aki szülinapjára kért fehércsokis bonbont. És ha egy készül, kell választék is.

Fehércsokis bonbon
(most szívecskében, a család kedvence):
- 100 g fehércsoki
- 65 g habtejszín
- 3 szem kardammon magja elporítva
Összemelegítem, elkeverem, kész. Ez enyhén folyós lesz, ha keményebb krémet szeretnél, a tejszín mennyiségét kell csökkenteni. A 100 g csoki soknak tűnhet, de a krém  a hűtőben eláll, onnan pedig szublimál. (Van ennek köze ahhoz, hogy a családtagokat a nyitott hűtő előtt kiskanállal a kezükben látom?)
A fehér csokis krém legjobb fehércsoki héjban, de tej- és étcsokiban is jó. 

Sóskaramellás bonbon
(most hosszú formában)
először azt írtam, hogy a krém receptje a fenti oldalról származik. De nem találom, úgyhogy írok két variációt is. A lényeg úgyis a karamell + só.
1. verzió
12, 5 dkg cukor karamellizálni, 125 ml tejszín, 1 rúd vanília, 2 dkg vaj, 3 dkg méz, csipet só. Összefőzni.
2. verzió
100 g cukor+ 2 ek víz karamellizálni, 40 g vaj, 6 ek habtejszín, ebben a sorrendben. Miután mindent összeöntöttünk, kis lángon összeolvaszani.
Jó sok sót kell belerakni. Ha magában túl sósnak tűnik, na akkor lesz jó a csokiba.
Amikor kész a karamell, és fel kellene oldani a tejszínben, na olyankor szokott összeállni egy tömbbé, hogy fakanállal együtt a lábost is fel lehet emelni. Ha jobban melegítjük, könnyebben feloldódik. Csak akkor hol van a kis lángon összeolvasztani?

Málnakrémes bonbon
(legutóbb karácsonykor készült, a személyes kedvencem)
SK levendulás málnalekvár étcsokival. Lekvár, étcsoki és tejszín összemelegítve. Érzésre szoktam csinálni, legközelebb ígérem, hogy lemérem az arányokat :)
Étcsoki héjban az igazi.

Kávés bonbon 
(lóhere formában)
Ez volt most az újdonság. Csak érzésre csináltam, nem olvastam utána. Forró tejszínben oldottam fel a nescafét, kb. fele-fele arányban került bele tej- és fehércsoki. Finom lett, de legközelebb kipróbálom csak fehércsokival, azt tippelem, hogy az lesz az igazi.

tokaji-aszus-marcipános bonbon
(most nem készült, mert a lányom megette a marcipánt)
Nagyszermű mazsolát 2-3 napra tokaji aszuba áztatunk. Ezt összeturmixoljuk marcipánnal, és kész a töltelék. Ha megszorulunk, az áztatás ideje akár percekre is lerövidíthető. Csoki nélkül is isteni!

+1 Borzselés
A férjem hozott borzselét, 3 szembe azt raktam. Érdekes lett, de azt hiszem, nem csokiba az igazi :)

Legközelebb folytatom praktikus tanácsokkal/tapasztalatokkal. 


 

Gyurma 1.

Ülök az asztalnál, balra a gyurmás cuccok, jobbra a számítógép. Most gyurmázzak, vagy írjak róla? A harmadikat választom, elkezdek böngészni a fotók között, hogy feltegyek pár gyurmás képet.
Találok is mindenfélét, hegyeket, osztrák vidámparkot, ovis jelmezt, zsenília-pókot (hoppá, közeledünk), aztán egy régi-régi mappában rengeteg elfeledett fotót az akkori műveim készítési fázisairól.
Arra emlékeztem, hogy valamikor, régen, akartam készíteni egy gyurmás weblapot. (Nem hiába dolgozom a gyógyszeriparban, van kéznél Cavinton :)) De hogy ilyen sokat fotóztam hozzá, az már meglepetés nekem is.
Mivel hirtelen a bőség zavara állt be, kicsit összevissza képek fognak következni - de:

Gyurma-elefántok 2014-ből (a kék margarétás sokkal régebben készült)

Varázsló 2006-ból vagy még korábbról 

Gyurmanók 2013 decemberéből

karácsonyi képeslap gyurma-fenyővel (2006?)

Ha eljutok odáig, egyszer csak megosztom a munkafolyamatokról készült képeket is.

Kezdetek

Egy ismerősöm javasolta, hogy csináljak blogot, mert nagyon kreatív vagyok, szívesen olvasna arról, hogy mi mindent csinálok. "Annyi mindennel foglalkozol, hogy ahhoz már illene egy saját blog :-)"

És tényleg, annyi mindent csinálok, szégyen lenne pont a blogírást kihagyni a listából.

Amivel találkozhat a lelkes olvasó, ha meg nem unom a dolgot idő előtt:

Gyurma
kiégethető gyurma, polymer clay. Örök szerelmem"akit" néha egy évig is magára hagyok, ekkor bedurcul, beszáradnak a gyurmák, törőssé válnak a kész rudak, és kezdhetem elölről a készletek felépítését.

Pólófestés
Ez volt az első megnyilvánulása a kreativitásomnak. Azóta sok munkám lett már az enyészeté portörlőrongy formájában. Szerencsére a tervek megmaradtak egy mappában, a legtöbbet újra tudnám festeni.

Gyöngyfűzés
Imádom a gyöngyöket! Gyöngyös bolt közelében elgyengülök, a lábam automatába kapcsol, és csak fizetés után gondolkozok el azon, hogy milyen sok befejezetlen és még több elkezdetlen nyakláncom, karkötőm van.

Konyhai tevékenységek
Csak ha édes. Főleg süti és csokibonbonok. A legfőbb meós a család.
Főzni nem szeretek, mert ha jól sikerül, negyed óra alatt eltűnik, és rám marad a mosogatás, ha rossz lesz, akkor bezzeg három napig kerülgethetem a mementót. Meg amúgy is, az édesanyámat nem lehet felülmúlni.

Fotó
Szeretek fotózni, vannak jól elkapott képeim, de képtelen vagyok megjegyezni a beállításokat. 

Írás
Tök könnyű. Írod ami a fejedben van. Aztán max törlöd. Add ki ami magadban van. (idézet a lányomtól)

Egyéb
Egy-egy felújított (vagy tönkretett?) bútor, továbbképzésen készült rajz, karácsonyfadísz, satöbbi. Főleg satöbbi.